ED280AA8C669DABF33667180FB34F50B
Előző oldalKövetkező oldal
2017.06.24.,
Szombat
Iván
Budapest Betöltés...
Alapkamat: 0.90%
  • 309.61
  • 276.55
  • 352.56
  • 35 600
  • 21 730
  • 9 235
  • magyar nyelvi választó
  • angol nyelvi választó
Hívjon!+36 (30) 383 1802
szövegméret:NagyításKicsinyítés

Ingatlanjog: az ingatlan ügyvéd és az ingatlanjogász, ingatlan adásvétel, lakásvásárlás és ingatlan adásvételi szerződés

Egy ingatlan ügyvéd vagy ingatlanjogász segítségére nem csak lakásvásárlás, vagy ingatlan vásárlás  és ingatlan adásvételi szerződés szerkesztésével foglalkozik. Kétségtelen azonban, hogy például az ingatlan adásvétel, lakás vagy házvársárlás és az ingatlan ajándékozás olyan speciális jogügyletek, amellyel összefüggésben érvényes szerződés csak egy ingatlan ügyvéd közreműködése által,  ügyvédi ellenjegyzés vagy közjegyzői hitelesítés mellett jöhet létre.

I. Az ügyvéd és az ingatlan: az ingatlan ügyvéd szakterülete, az ingatlan jogi jellege – mi az ingatlanjog?

A lehető legegyszerűbben fogalmazva, jogi értelemben ingatlan  a föld, és mindaz, ami azzal tartósan egybe van építve. Ingatlan tehát a termőföld, ingatlan a lakóház és egy társasházi lakás, továbbá jellemzően ingatlan egy nyaraló vagy egy garázs is.

Az ingatlanokra hagyományosan speciális jogi szabályozás vonatkozik, e szabályok összessége maga az ingatlanjog.

Elegendő csupán arra utalni, hogy valamennyi ingatlan külön helyrajzi szám szerint, államilag van nyilvántartva. Sőt az ingatlanokkal kapcsolatos egyes jogok és kötelezettségek rögzítésre kerülnek az ingatlan tulajdoni lapján. A Földhivatalok által vezetett ingatlan-nyilvántartás különleges jogi jelentőségű is, bizonyos ingatlanokkal összefüggő jogok (például a tulajdonjog, vagy a haszonélvezeti jog) és kötelezettségek (például a jelzálogjog vagy a szolgalmi jog) ugyanis az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jönnek létre, és az onnan történő törléssel szűnnek meg.

I/1. Az ingatlan-nyilvántartás jelentősége: avagy miért terjed el a magyar nyelvben az ingatlan átírás, a ház vagy lakás átírás fogalma?

Az imént részletezettekből az következik tehát, hogy az ingatlan-nyilvántartás tehát nem csupán deklarálja az egyes jogok és kötelezettségek létezését. Maga a bejegyzés keletkezteti ugyanis azokat. Mindez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy hiába van a kezünkben például egy ingatlan adásvételi szerződés, vagy egy ingatlan ajándékozási szerződés. Önmagában azokkal nem sokra megyünk. Ha ugyanis az azokkal kapcsolatos jogváltozás az ingatlan-nyilvántartásba nem kerül bejegyzésre – tehát az ingatlan átírás, vagy lakás átírás nem történik meg – önmagában a lakásvásárlás tényét rögzítő ingatlan adásvételi szerződéssel nem szerzünk jogot.

Ha tehát egy ingatlannal kapcsolatban tulajdonjogot akarunk szerezni, az erre vonatkozó ingatlan adásvételi szerződés, vagy ingatlan ajándékozási szerződés lényegét be kell jegyeztetni a Földhivatal által vezetett ingatlan-nyilvántartásba. Ez maga a magyar nyelvben elterjedt ingatlan átírás, a ház vagy lakás átíratás aktusa.

I/2. Melyek az ingatlanjog legfontosabb szabályai?

Az egyes jogosultságok és kötelezettségek ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének különleges tartalmi és formai követelményei vannak (ilyen például az egyes okiratoknál kötelező ügyvédi ellenjegyzés), mindezeket az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény valamint az annak végrehajtására kiadott 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet.

Az ingatlanokkal kapcsolatos jogügyletekre vonatkozó általános rendelkezéseket a Polgári Törvénykönyv rögzíti. Külön jogszabály vonatkozik a lakóingatlanokra (hétköznapi szóhasználattal ez a lakástörvény). Szintén külön jogszabály szól a  termőföldek védelméről (földtörvény), valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról, továbbá az épített környezet alakításáról és védelméről.

Speciális a társasházak létrehozásának és működésének jogi szabályozása is. A társasházakon belüli jogviszonyokat ugyanakkor az erről szóló általános rendelkezéseket tartalmazó törvényen túl a társasházi közgyűlés által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat is jelentősen befolyásolja.

I/3. Mivel foglalkozik egy  ingatlanos ügyvéd, vagy ingatlanjogász?

Ha magamat kéne jellemeznem, nem mondanám, hogy csak és kifejezetten ingatlan ügyvéd, vagy ingatlanjogász lennék. Nagyon sok más jogi problémát megoldok teljesen más jogi területeken is. Mégis, úgy hozta az élet, hogy ügyvédi tevékenységem kezdete óta rendkívül sok, az ingatlanjog témaköréhez kapcsolódó ügyben jártam el.

Ezért úgy ítélem meg, hogy tapasztalataimra tekintettel, esetemben kiemelt jogi szakterületnek az ingatlanjog, ezen belül az ingatlan adásvétel, az ingatlan ajándékozás, a lakásvásárlás és az ingatlanok egyéb módon történő átruházása, továbbá az ingatlanhoz kapcsolódó jogokkal (pl. haszonélvezet) kapcsolatos ügyletek, és a társasházak jogügyletei minősülnek.

Manapság már nem igazán tudok elképzelni  például olyan jogi helyzetet, amellyel az ingatlanjog témakörén belül az elmúlt évek során ne találkoztam volna. Így, talán már nyugodtan állíthatom magamról, hogy az évek során tapasztalt ingatlanjogász, ingatlanos ügyvéd lettem.

I/4. Az ingatlan adásvételen túl, melyek egy ingatlan ügyvéd szakterületéhez tartozó leggyakoribb ingatlanjogi ügytípusok?

Az ingatlan átruházásra (ház- és lakásvásárlás) vonatkozó szerződések megszerkesztésén túl, természetesen ellátok minden egyéb, ingatlanokkal összefüggő, az ingatlanjog területéhez tartozó ügyvédi tevékenységet is. Ide tartozik például az ingatlanjogi tanácsadás, vagy a társasházak alapítása, működése körébe tartozó valamennyi jogügylet is.

A lakásvásárlás, és egyéb ingatlan vásárlás területén  túli, legjellemzőbb ügytípusok például:

  • Közös tulajdonban lévő ház, lakás, egyéb ingatlan jogi problémái
  • A közös tulajdonnal kapcsolatos jogviták
  • A közös tulajdon megszüntetése
  • Társasház alapítása, társasházi alapító okirat megszerkesztése
  • A társasházak szervezeti- és működési szabályzatának elkészítése
  • A társasházak működésével kapcsolatos tanácsadás
  • A társasházak jogi képviselete, a társasházakkal kapcsolatos, jogügyletekkel és jogvitákkal összefüggésben
  • Ingatlan, ház, lakás vonatkozásában használati és haszonélvezeti jog alapítása és megszüntetése
  • Ingatlanokkal összefüggő szolgalmi jog
  • Ingatlan, ház, lakás és egyéb ingatlan bérleti és használati szerződés készítése
  • Ingatlan kapcsán felmerülő birtokviták
  • Elbirtoklással kapcsolatos ügyek

 

II. Házvásárlás, lakásvásárlás, ingatlan vásárlás: az ingatlan adásvételi szerződés és az ingatlanos ügyvéd

Főszabály szerint az ingatlan, tehát a ház, és a lakás tulajdonjogának átruházása  ügyvéd vagy közjegyző közreműködéséhez kötött folyamat. Az ingatlan adásvételi szerződés, vagy az ingatlan ajándékozási szerződés érvényességéhez nélkülözhetetlen ugyanis egy ingatlan ügyvéd által ellenjegyzett, vagy közjegyző által hitelesített okirat. Ennek hiányában a szerződés érvénytelen. Ilyen okiratra van szükség minden ingatlant érintő jog, vagy kötelezettség (pl. haszonélvezeti jog) ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez, vagy annak törléséhez is.

Minden ingatlan adásvételi szerződés szerkesztésében közreműködő ingatlanjogász és ingatlanos ügyvéd felelősséget vállal az ügyletért. Éppen ezért, általában ragaszkodik a saját formáihoz. Szerintem egyébként éppen emiatt nincs értelme ingatlan adásvételi szerződés minta keresésének.

Mindezeknek megfelelően amennyiben Ön például ingatlan várlás, lakásvásárlás, eladás, vagy ingatlan ajándékozás előtt áll, az ingatlan adásvétel kapcsán, a szerződés megkötésekor szükségképpen találkozni fog egy ingatlanjogi ügyvéddel. Az ingatlan ügyvéd, vagy ingatlanjogász a hatályos jogszabályoknak, és a szerződő felek megegyezésének megfelelően megszerkeszti a szerződést (amelyen az ügyvédi ellenjegyzés biztosítja a teljes bizonyító erőt), majd képviseli Önöket a Földhivatal, és szükség esetén az egyéb hatóságok, például a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, vagy az illetékes Kormányhivatal, stb. előtt.

II/1.  Az ingatlan adásvételi szerződés, ingatlan ajándékozási szerződés – Ki legyen a szerződést szerkesztő ingatlan ügyvéd?

Azt, hogy ki legyen az adásvételi szerződést szerkesztő ingatlan ügyvéd, a szerződő felek minden esetben közösen döntik el. Álláspontom szerint azonban ebben az esetben is érvényesülni kell annak az elvnek, amely szerint, aki fizet, az választ. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy jellemzően a vevő az, akinek a szava e kérdésben dönt. Mégis gyakori az az igény, hogy a szerződést a másik fél is véleményeztetni kívánja a saját ügyvédjével. Ez teljesen természetes, engem is gyakran keresnek meg ezzel a kéréssel. Bármelyik fél is választ azonban ügyvédet, fontos tudni, hogy az ügyvédnek mindkét oldal (eladó- vevő, ajándékozó-megajándékozott, stb.) érdekeit szem előtt kell tartani és védenie kell. Ez nyilvánvaló. E tekintetben véleményem szerint legfontosabb az ingatlanos ügyvéd mindenre kierjedő részletes tájékoztatása, a szerződés pontos megfogalmazása, áttekinthető és egyértelmű megszerkesztése.

II/2. Hogyan zajlik le az ingatlan adásvétel, vagy az ingatlan ajándékozás folyamata? Mi történik egy lakásvásárlás vagy házvásárlás során?

Minden ingatlan ügyvéd esetében másként. Én például a megszerzett tapasztalatok alapján a szerződéskötési gyakorlatot folyamatosan igyekeztem finomítani, annak érdekében, hogy ügyfeleim a lehető legnagyobb mértékben elégedettek legyenek az ügyvédi szolgáltatással. Figyelemmel arra, hogy álláspontom szerint senkinek nincs arra ideje, hogy több órát töltsön egy ügyvédi irodában, jellemzően már a megbízás megadásakor, tehát a szerződéskötés előtt bekérem a szükséges adatokat, és valamennyi aláírandó okirat tervezetét megküldöm, legkésőbb a szerződéskötést megelőző napon minden szerződő félnek.

Ügyfeleim így nem az irodában látják először az aláírandó papírokat, az ingatlan adásvételi szerződés, vagy ajándékozási szerződés tervezetét. Ezzel szemben – szükség esetén – azok már az aláírás időpontjára módosításra és javításra kerülnek igényeinek megfelelően. Emiatt egy ingatlan adásvétel, lakásvásárlás procedúrája – amely természetesen magában foglalja a szerződő felek (az eladó, vevő, haszonélvező, stb.) személyi azonosságának ellenőrzését, a tulajdoni lap elemzését és  a végleges adásvételi szerződés elolvasását és közös értelmezését is – jellemzően meglehetősen rövid időtartamot vesz igénybe. Ez persze nem jelenti azt, hogy bármely okirat akár az ingatlan adásvételi szerződés egésze az utolsó pillanatig ne lenne módosítható.

Az ingatlanokat érintő jogügyletek jellemzően nem kötődnek az ingatlan fekvésének helyéhez. A szerződés általában bárhol megköthető. Talán ezért is, ma már, mint ingatlanjogász, vagy ingatlan ügyvéd ingatlan adásvétel vagy ajándékozás kapcsán nemcsak Budapest és Pest Megye területéről, hanem az egész országból kapok megkereséseket.

II/3. Az ingatlan adásvételi szerződés megszerkesztésén és ügyvédi ellenjegyzésén túl, mit foglal magában egy ingatlanjogász, ingatlan ügyvéd szolgáltatása lakásvásárlás, vagy az ingatlan ajándékozás esetén?

Az ingatlan ügyvédi szolgáltatás tartalma:

  • teljes körű ingatlanjogi tanácsadás
  • a tulajdoni lap beszerzése
  • az ingatlan jogi helyzetének alapos vizsgálata
  • valamennyi szerződő fél személyi azonosságának alapos ellenőrzése (szükség esetén akár a központi személyügyi nyilvántartásból megvalósuló ügyfél-azonosítással)
  • az ügyelettel kapcsolatban esetlegesen szükségessé váló egyéb okiratok megszerkesztése
  • a foglaló átadásáról-átvételéről szóló okirat megszerkesztése
  • az elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatok elkészítése
  • banki hitel, kölcsön, vagy családi otthonteremtési kedvezmény igénybevétele esetén a hitelező bank elvárásainak megfelelő okiratok szerkesztése
  • az adásvételi szerződés, vagy ajándékozási szerződés tervezetének határidőben történő elkészítése, és az ügyfelek részére történő előzetes megküldése
  • az ingatlan adásvétel, vagy ingatlan ajándékozás kapcsán felmerülő adó– és illeték fizetésére vonatkozó jogi tájékoztatás, és az ezzel összefüggő ügyvédi tanácsadás
  • az adó és illetékfizetés kapcsán igénybe vehető kedvezmények vizsgálata
  • a NAV B400 adatlapok szabályszerű kitöltése
  • az ingatlan-nyilvántartási kérelem előkészítése
  • az iratanyag Földhivatalba történő benyújtása
  • teljes körű jogi, ügyvédi képviselet és földhivatali ügyintézés
  • függőben tartásos eljárás esetén a bejegyzési engedély megszerkesztése
  • a földhivatali ügyintézés folyamatos figyelemmel kísérése, szükség esetén hivatalos kapcsolatfelvétel a hatósággal
  • az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés eredményességére vonatkozó soron kívüli tájékoztatás
  • az iratok szabályszerű kiadása az ügyfelek részére

II/4. Melyek az ingatlan adásvételi szerződés és az ingatlan ajándékozási szerződés kötelező tartalmi elemei?

A jogszabályok pontosan meghatározzák, hogy melyek azok az adatok, amelyeket az ingatlan adásvételi szerződés, vagy ingatlan ajándékozási szerződés esetén az okiratban fel kell tüntetni. A korábban leírt szerződéskötési folyamat gyorsítása érdekében, ezzel összefüggésben elkészítettem egy adatlapot. Ezt a jelen bekezdés alján lévő hivatkozásra kattintva érhet el. Kérem, hogy amennyiben az ingatlan adásvétel, lakásvásárlás, vagy ingatlan ajándékozás jogi lebonyolításával engem kíván megbízni, – a telefon történt konzultáció után – szíveskedjen ezt letölteni és e-mailben visszajuttatni hozzám!

Ingatlan szerződéshez szükséges adatok (LETÖLTÉS) 

II/5. Az ingatlan ügyvéd részére feltett gyakori kérdések ingatlan adásvétel, lakásvásárlás, ingatlan vásárlás esetén:

II/5.1. Foglaló vagy előleg?

A foglaló és az előleg mindenki számára ismerős fogalom. Sokan azonban nem biztosak e jogi kifejezések jelentésében, és gyakran összekeverik ezeket. Éppen ezért fontosnak tartom, hogy ebben a bejegyzésben kitérjek erre a témára is. Mind a foglaló, mind az előleg arra szolgál, hogy ingatlan adásvétel, lakásvásárlás esetén kifejezze a szerződő felek szerződéskötési szándékának komolyságát. Szándékosan nem használtam a biztosíték kifejezést.

A két jogintézmény közötti különbség felfogásom szerint épp ebben rejlik: biztosítéknak csak a foglaló tekinthető, az előleg ugyanis az ingatlan adásvételi szerződés bármely okból történő meghiúsulása esetén visszajár. Ezzel szemben, ha egy ingatlan adásvételi szerződés esetén a szerződő felek foglalót kötnek ki, a biztosítékot jelent mind az eladó, mind a vevő számára. Ettől kezdve ugyanis mindkét félnek van mit veszíteni. A foglaló csak abban az esetben jár vissza, ha szerződés meghiúsulásáért mindkét fél felelős, vagy egyik fél sem felelős. Ha az eladó felelős az ingatlan adásvétel, vagy a lakásvásárlás meghiúsulásáért, a kapott foglaló kétszeresét köteles visszafizetni a vevőnek. Ha pedig az ingatlan adásvételi szerződés meghiúsulásáért a vevő felel, az adott foglalót elveszti.

II/5.2. Miért indokolt az ingatlan adásvételi előszerződés egy lakásvásárlás, vagy ingatlan vásárlás során?

A foglalót csak írásban lehet kikötni. Erről nagyon sokan egy egyszerű átvételi elismervényt készítenek, én magam azonban nem ezt a megoldást javaslom. Nagyon fontos ugyanis, hogy foglaló kikötése és átadása esetén a szerződő felek az ingatlan adásvétel, tehát a lakásvásárlás vagy házvásárlás minden lényeges részletkérdésében egyezzenek meg. Ugyanilyen lényeges, hogy megállapodásukat utólag bizonyítható módon, írásban rögzítsék.

Erre a legmegfelelőbb forma az ingatlan adásvételi előszerződés. Az előszerződés lényege, hogy az ingatlan adásvétel kapcsán a szerződő felek abban állapodnak meg, hogy előre meghatározott részletes tartalommal, egy előre meghatározott jövőbeli időpontig, egymással végleges ingatlan adásvételi szerződést kötnek. Nem mellesleg pedig foglalót kötnek ki. Mindez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az általam szerkesztett ingatlan adásvételi előszerződés gyakorlatilag tartalmazza a végleges szerződés teljes szövegét, az ingatlan adásvétel minden lényeges kérdését.

II/5.3. Lakás vagy ingatlan vásárlás esetén, az ingatlan adásvétel kapcsán mennyi adót és illetéket kell fizetni?

Jelen bejegyzésben nincs arra lehetőség, hogy részletesen ismertessem az ingatlan adásvétel, lakásvásárlás kapcsán felmerülő adózási és illetékfizetésre vonatkozó részletes szabályokat. Csupán a lényeget emelném ki: adófizetésre az köteles, aki jövedelmet (bevételt) szerez, illetékfizetésre pedig az, aki vagyont (ingatlant) szerez. Leordítva az adózás az eladót, az illeték pedig a vevőt érinti. E két kérdéssel összefüggésben meglehetősen jó, bár nem minden részletkérdést vizsgáló kalkulátorok érhetők el, amelyeket az alábbiakra kattintva találhat meg:

A konkrét tájékoztatás megadása a lakásvásárlás kapcsán szükséges ingatlan adásvételei szerződést megszerkesztő ingatlanos ügyvéd kötelessége.

II/5.4. Milyen földhivatali díjak merülnek fel az ingatlan adásvétel, lakásvásárlás, ingatlan ajándékozás kapcsán?

A földhivatalnak fizetendő díjakat jogszabály határozza meg. Aktuális mértékükről a földhivatali honlapon találhatnak tájékoztatást. A hiteles tulajdoni lap másolat jelenleg 6.250,- Ft. Az ügyfélkapun is bárki által lekérhető nem hiteles tulajdoni lap másolat 1.000,- Ft. Tartalmuk megegyezik. Azt, hogy ennek a költsége kit terhel a szerződő felek döntik el. Álláspontom szerint azonban az eladónak kell bizonyítania a vevő felé, hogy az ingatlan valóban az övé, és tehermentes. Ezért véleményem szerint ezt az eladónak illik viselni. A földhivatali bejegyzés költsége jelenleg ingatlanonként 6.600,- Ft, ez az összeg természetesen a vagyonszerzőket terheli.

II/5.5. Energetikai tanúsítvány –  ingatlan adásvétel, lakásvásárlás esetén kinek kell fizetni?

Ennek költsége véleményem szerint egyértelműen az eladót terheli. Az interneten az energetikai tanúsítvány elkészítésére vonatkozóan számtalan ajánlat lelhető fel, az árak változók, javaslom, legyenek körültekintők!

II/6. Hogyan alakul az ügyvédi munkadíj ingatlan adásvétel, lakásvásárlás esetén? Mennyibe kerül egy ingatlan adásvételi  szerződés, vagy ingatlan ajándékozási szerződés?

Az ügyvéd munkadíj ingatlan adásvétel, vagy lakásvásárlás kapcsán alapvetően az ingatlan értékéhez igazodik, ez határozza meg tehát az ingatlan adásvételi szerződés, vagy ingatlan ajándékozási szerződés ügyvédi díját.

Ennek oka az, hogy az ingatlan adásvételi szerződést szerkesztő és ellenjegyző ingatlanos ügyvéd felelőssége is az ingatlan értékéhez igazodik. Más tehát az anyagi felelősség egy 100 milliós és egy 5 milliós ingatlan esetében. A Budapesti Ügyvédi Kamara – kérésemre kiadott – állásfoglalása szerint, a vonatkozó kamarai szabályzat  kifejezetten tiltja a konkrét ügyvédi munkadíj közzétételét ingatlan adásvétel, ingatlan adásvételi szerződés vonatkozásában is. Ezért erről csak akkor tudom tájékoztatni, ha a leendő ügyfél ezt kéri, tehát megkérdezi (ettől függetlenül ezt a kérdést természetesen előre tisztázni kell, ennek legegyszerűbb módjáról a díjszabás menüpontban olvashat). Azokat kollégák tehát, akik nyilvánosan közzéteszik az árakat, véleményem szerint, vagy nem elég körültekintők, vagy a saját szabályzatukat sem ismerik, vagy azt szándékosan nem tartják be. Azt azonban, hogy egy sokmilliós ügylet lebonyolításával, kit kíván megbízni, Ön dönti el.

III. Ingatlanjogi ügyekben együttműködő ingatlanos ügyvédek, ingatlanjogász kollégák:

IV. Ha ingatlan adásvétel, ingatlan vásárlás, lakásvásárlás kapcsán ügyvédre van szüksége…

Amennyiben tehát Ön lakásvásárlás,  ingatlan adásvétel, ingatlan ajándékozás előtt áll, vagy egyéb ingatlan ügyben ingatlanjogi ügyvédre van szüksége, javaslom, kattintson a “Díjszabás” menüpontra! Innen az ingatlanos ügyvédi munkadíj vonatkozásában teljesen részletes tájékoztatást kaphat.

Felhívom az ingatlanirodák és ingatlan-közvetítők figyelmét, hogy állandó megbízás vagy tartós együttműködés esetén a Díjszabás menüpontban lekérhető díjjegyzék nem érvényes. A megbízási díj ezekben az esetekben lényegesen kedvezőbb, annak tényleges mértéke egyedi megállapodás tárgya.

Az ingatlan ügyvédi szolgáltatással kapcsolatban bővebb információkat a közösségi oldalakon talál. Kérem, látogassa meg a Google+, Facebook, a Twitter és a LinkedIn oldalaimat, tekintse meg Youtube csatornámat, és naplómat amelyet a Blogger-en talál. További információk a Pinterest, az Instagram, a MySpace, a Flickr, és a Xing, valamint a Digg, Foursquare, a Reddit, a Delicious, és a StumbleUpon oldalakon.

A velem kapcsolatos információk fellelhetők a Budapesti Ügyvédi Kamara, az Ugyvedponthu, az Ugyvednet, az Ügyvédlista.hu, a Jogi Fórum, az Ügyvédkereső, és a Közelben.hu elnevezésű internetes portálokon is.

Fejlesztette: Bodonyi László