ED280AA8C669DABF33667180FB34F50B
Előző oldalKövetkező oldal
2017.10.21.,
Szombat
Orsolya
Budapest Betöltés...
Alapkamat: 0.90%
  • 307.96
  • 261.76
  • 344.75
  • 39 133
  • 3 195
  • 10 660
  • magyar nyelvi választó
  • angol nyelvi választó
Hívjon!+36 (30) 383 1802
szövegméret:NagyításKicsinyítés

Egyesület, alapítvány, civil szervezet

A legismertebb civil szervezetek az egyesület és az alapítvány. Létrehozásuk és működésük legfontosabb szabályait a Polgári Törvénykönyv valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) határozza meg.

Mind az egyesület, mind az alapítvány jogi személy. Mindkettő bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, így a létrehozásukkor mindenképp indokolt ügyvédi közreműködés igénybevétele.

Közös jellemzőjük, hogy valamely konkrétan meghatározott céllal és célra jönnek létre, amely – szemben a gazdasági társaságokkal – nem a vagyonszerzés.

Alapvető különbség a két típus között, hogy míg az egyesület személyegyesülés, az alapítvány esetében vagyonegyesülésről beszélhetünk.

Az egyesület

Az egyesület alapításához 10 személy szükséges (ezek lehetnek jogi személyek is). Működésének alapvető szabályait az alapszabályban kell rendezni, amit a nyilvántartásba vétel végett be kell nyújtani az illetékes Törvényszékhez.

Az alapítvány

Az alapítvány a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, valamely az alapító vagy alapítók által meghatározott tartós célra, amelynek megvalósítására az alapító, vagy meghatározott vagyont juttat. Alapítványt természetesen nemcsak egy, hanem több személy is létrehozhat. Az alapítvány bejegyzése után ezzel a vagyonnal már nem az alapító, hanem az alapítvány vagyonát kezelő kuratórium rendelkezik, a működésre vonatkozó részletes szabályokat azonban az alapító határozza meg az alapító okiratban.

Közhasznúság

Ezek a szervezetek megszerezhetik a közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállást is. Ez ugyan nagyon szigorú feltételhez kötött, de számos előnnyel (pl. személyes illetékmentesség, stb.) jár. Közhasznú tevékenységnek minősül minden olyan tevékenység, amely valamely közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez.

A közhasznú jogállás azonban nemcsak az egyesületeket és az alapítványokat illetheti meg, mivel azt bizonyos esetben gazdasági társaságok is megszerezhetik.

A civil szervezetekkel és a közhasznú tevékenységgel összefüggésben rendkívül hasznos információkat Civil Információs Portálon találhat.

Az egyesületekkel, alapítványokkal, közhasznú szervezetekkel összefüggő ügyekkel kapcsolatos jogi tanácsadással, okiratszerkesztéssel, és ügyvédi képviselettel kapcsolatban a megbízási díjról a “Díjszabás” menüpontban kaphat tájékoztatást. Hívjon!

 

Ügyvéd Budapest (Kezdőlap) » Egyesület, alapítvány, civil szervezet
Fejlesztette: Bodonyi László