Munkajogi ügyvéd Budapest, munkajogász, munkaügy, felmondás
MEGOSZTÁS | TETSZIK |
Bár nem mondanám magamról, hogy kifejezetten munkajogász, vagy munkaügyi ügyvéd, munkajogi ügyvéd szerettem volna lenni, ennek ellenére jogi pályám csaknem felét a Munkaügyi Bíróság valamelyik épületében töltöttem. Már rögtön, a jogi diplomám megszerzése után olyan szervezetnél helyezkedtem el, amelynél a határozatok felülvizsgálata a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozott. Ügyvédi pályám alatt sem változott a helyzet, az eltelt évek alatt, mint ügyvéd nagyon gyakran jártam el mind a munkavállaló, mind a munkáltató oldalán például egy munkaszerződés véleményezése, vagy megszerkesztése, vagy egy munkaügyi per során történő jogi képviselet ellátása kapcsán. Így mára már kimondhatom, hogy – akár akartam, akár nem – gyakorlott munkajogász, tapasztalt munkajogi ügyvéd, munkaügyi ügyvéd lettem. Manapság már nemcsak Budapest területéről kapok megbízásokat, hanem mint munkajogi ügyvéd Pest megye és a Közép-Magyarország régió egészéről érkeznek hozzám megkeresések.
Mivel a munkaviszonyunkkal kapcsolatos kérdések döntő hatással bírnak a mindennapjainkra, természetes, hogy amikor valaki találkozik egy munkaügyi problémával, a legjobb munkajogi ügyvéd, munkajogász véleményére kíváncsi. A Budapesten működő ügyvédek és ügyvéd irodák száma rohamosan nő, közülük nem mindenki foglalkozik munkaügyi kérdésekkel. Igazán tapasztalt munkaügyi ügyvédet, munkajogi ügyvédet választani tehát nem könnyű. Legyen körültekintő!
Itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy jelen bejegyzésnek nem célja (hiszen nem is lehet célja) az egyes munkajogi szabályok részletes, pontos és mindenre kiterjedő ismertetése. Ez a jogi egyetemek feladata. Itt csupán arra törekszem, hogy felhívjam a figyelmet néhány sarkalatos kérdésre, és megpróbáljak rámutatni, hogy milyen témákkal foglalkozik egy mankaügyi ügyvéd, munkajogász, munkajogi ügyvéd.
I. Az ügyvéd és a munkajog: a munkajogász, munkaügyi, munkajogi ügyvéd
Aktív életünk jelentős részét munkával, a munkahelyünkön töltjük, éppen ezért nem mindegy, hogy erre milyen szabályok vonatkoznak.
Mindenek ellőt azonban, e jogviszonyok vonatkozásában el kell különíteni a főbb kategóriákat.
A munkaviszony jellegű jogviszonyok köre szerintem két csoportra osztható, egyrészt a polgári jogi jellegű (ide tartozik pl. a megbízási, és a vállalkozási jogviszony), másrészt foglalkoztatási jellegű jogviszonyokra. A két kategória közötti leglényegesebb különbséget a felek egymáshoz viszonyított helyzete jeleni. Előbbinél a mellérendeltség, utóbbinál az alá-fölé rendeltség jellemző.
Jelen bejegyzés tárgya a foglalkoztatási jogviszonyokkal kapcsolatos ügyvédi szolgáltatás. Ezen belül – gyakorisága miatt – elsősorban a munkaviszony vonatkozásában felmerülő kérdések. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a korábban felsorolt más jogviszonyok vonatkozásában ne tudnék segíteni.
A munkajog több szempontból is speciális jogterület. A különlegességének alapvető oka, hogy a felek ebben a jogviszonyban nem mellérendelt szereplők (mint pl. a polgári jog esetén), hanem közöttük alá-fölé rendeltségi viszony áll fenn. A munkaviszony egyik oldalán a munkáltató, másik oldalán a munkavállaló áll, közöttük pedig nem minden esetben áll fenn érdekazonosság. Erre tekintettel, a jogalkotó – jó estben – az alárendelt helyzetben lévő munkavállaló védelme érdekében, sokszor olyan kötelező szabályokat rendel el, amelyektől érvényesen nem lehet eltérni. A munkaviszony tekintetében tehát nem érvényesül a felek teljes szerződési szabadságának elve. Fontos az is, hogy a munkajogi területén fokozottan érvényesül a kötelező írásbeliség.
II. Melyek a munkaügyi kérdések legfontosabb jogi szabályai egy munkajogász, munkaügyi, munkajogi ügyvéd szerint?
A munkajog legalapvetőbb szabályait a Munka Törvénykönyve határozza meg, amely nemcsak a szó szoros értelmezése szerinti munkaviszonyokra, hanem bizonyos kérdésekben az egyéb foglalkoztatási (pl. közalkalmazotti, köztisztviselő) jogviszonyokra is kötelező rendelkezéseket ír elő. A munka törvénykönyve ez utóbbi esetben háttérjogszabályként alkalmazandó, és az adott jogviszonyra pedig speciális jogszabályok vonatkoznak. Egyebek mellet ilyen például:
- a közalkalmazottak jogállásról szóló törvény (Kjt.),
- a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény (Kttv.),
- a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény
- az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény
- a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról
Külön jogszabályok vonatkoznak a munkavállalók védelmére. Életüket, testi épségüket, egészségüket elsősorban a munkavédelemről szóló törvény (Mvt.), ezen belül pedig az egyes különös munkafolyamatokra (pl. az emelőgépek kezelésére) vonatkozó jogszabályok, jellemzően miniszteri rendelettel kihirdetett szabályzatok védik.
Egy munkavállaló azonban nemcsak e tekintetben szorul védelemre. Itt elegendő csupán az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény rendelkezéseire utalnunk.
A konkrét jogszabályokon túl milyen egyéb szabályok határozzák meg a munkaviszony tartalmát?
Mint látható, a konkrét szabályozás meglehetősen sokrétű, mindemellett időnként gyakran változó is. Itt azt hiszem, elég, ha csak a közszférában foglalkoztatottakra vonatkozó jogszabályok elmúlt években bekövetkezett, jelentős, és időnként szakmailag nehezen magyarázható változásaira hivatkozom.
E tekintetben is nagyon fontos, hogy egy munkajogász ne csak a jogszabályokat ismerje, hanem legyen tisztában a vonatkozó Alkotmánybírósági határozatok tartalmával, az Európai Unió Bírósága, az Emberi Jogok Európai Bírósága és a Kúria döntéseinek lényegével is.
A fentieken túl azonban, egy konkrét munkaviszony, vagy egyéb foglalkoztatási jogviszony vonatkozásában a leglényegesebb maga a munkaszerződés, és a nagyobb munkahelyeken a hatályos kollektív szerződés. Ugyanilyen fontos minden egyéb, a munkaviszony tartalmát meghatározó okirat, belső szabályzat, munkaköri leírás, stb. Ezért ne lepődjön meg, ha egy munkajogi ügyvéd mindenek előtt ezeket szeretné megismerni, és ezért ezek bemutatását kéri Öntől. Már csak azért sem, mert – elvileg – e dokumentumokat az Ön rendelkezésére kell bocsátani….
Az egyébként, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszonyokra vonatkozó szerződések és egyéb okiratok, valamint a munkavégzés feltételei és a mindennapi munkajogi gyakorlat megfeleljenek a jogszabályoknak nemcsak a munkavállalók érdeke, a munkáltatók ugyanis jogszabálysértés esetén rendkívül súlyos anyagi veszteséggel számolhatnak.
III. Hogyan jön létre a munkaviszony? Miért olyan fontos a munkaszerződés?
A foglalkoztatási jogviszonyt létrehozó okiratok közül ez a leggyakoribb forma. Csak írásban érvényes. Kötelező tartalmi elemei vannak. A munkáltató részéről csak az arra jogosult írhatja alá. A törvény egyes rendelkezéseitől a munkaszerződésben sem lehet eltérni, sorolhatnám tovább…
A lényeg: ha a munkaszerződés nem felel meg a törvény egyes előírásainak, akkor egészen egyszerűen semmis. Így minden munkajogi tanácsadás egyik legelső momentuma a munkaszerződés munkajogász, munkajogi ügyvéd általi tanulmányozása.
A munkaszerződés azért is nagyon lényeges dokumentum, mivel meghatározza mindennapjainkat, azt hogy mennyire érvényesülnek jogaink, és a munkaszerződés vagy kinevezés aláírásával milyen kötelezettségeket és felelősséget vállalunk.
Egy munkaügyi, munkajogi ügyvéd tanácsai: Mire kell figyelni a munkaszerződéssel kapcsolatban a munkajogász szerint?
- a munkaszerződést aláírás előtt alaposan olvassa át, ha abban bármi nem egyértelmű, kérje annak pontosítását
- tudja meg, hogy a munkáltatónál létezik-e kollektív szerződés, ha igen kérjen egy példányt
- a munkaszerződést őrizze meg
- legyen tisztában azzal, hogy a munkaszerződés csak közös megegyezéssel módosítható
- ha teheti, aláírás előtt a tervezetről kérje ki egy munkajogász, munkajogi ügyvéd véleményét
IV. Mit jelent a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás?
A munka törvénykönyve bizonyos tekintetben rugalmas, és lehetővé teszi a munkáltató számára, hogy – egyoldalú utasítással – egyes esetekben a munkaszerződésben rögzítettektől eltérően foglalkoztassa a munkavállalót. Ennek szabályait a törvény részletesen meghatározza. A legfontosabb és valamennyi formára érvényes szabály az ideiglenesség: a jogszabály ugyanis meghatározza ezen időtartam maximális mértékét. Rögzíti azt is, hogy mindezzel összefüggésben a munkavállaló mire jogosult. Főbb formái:
- ideiglenesen más munkakörben (korábbi szóhasználattal: átirányítás),
- más munkavégzési helyen ideiglenesen (kiküldetés),
- más munkáltatónál (kirendelés), történő munkavégzés.
Ha nem biztos abban, hogy az Ön esetében ezek szabályosan valósultak meg, kérje ki egy tapasztalt munkajogász, munkaügyi ügyvéd állásfoglalását!
V. Melyek a leggyakoribb kérdések, amelyekben munkajogász, munkaügyi, munkajogi ügyvéd segítségét kérik?
E tárgykörben a hozzám érkező leggyakoribb megkeresések a munka díjazásával, a szabadság és a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kár megtérítésével, azaz a kártérítés kérdéskörével kapcsolatosak. Mivel a vonatkozó jogszabályok e tekintetben egyértelmű – ugyanakkor időnként még a szakemberek számára sem azonnal értelmezhető – szabályozást tartalmaznak, javaslom, kérje ki egy munkajogi kérdésekben is járatos ügyvéd, és adott esetben akár egy könyvelő véleményét is.
VI. A munkaviszony megszüntetése a munkajogász, munkajogi ügyvéd, munkaügyi ügyvéd szemével
Az, hogy adott esetben a munkaviszony megszüntetése szabályos volt-e, rendkívül lényeges kérdés. Egyrészt azért, mert emberi sorsok múlhatnak ezen, másrészt azért is, mivel egy kisebb szabálytalanság is akár komoly kártérítési kötelezettséget vonhat maga után. Éppen ezért mind a munkavállaló, mind a mind a munkáltató alapvető érdeke a vonatkozó szabályok betartása.
VI/1. Mit jelent a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése ?
Nomen est omen. A lényeg a nevében van: mindkét fél közös akarata alapján, valamennyi kérdésben megegyezve szüntetik meg a munkaviszonyt. Ha adott esetben ezek nem állnak fenn, nem beszélhetünk közös megegyezésről. Ezzel kapcsolatban, itt az egyetlen, de a legfontosabb tanácsom: ha Ön (legyen akár munkáltató, vagy munkavállaló) nem akarja megszüntetni a munkaviszonyt, akkor egészen egyszerűen ne írjon alá ilyen okiratot. Mindez persze nem jelenti azt, hogy bármelyik fél utólag nem támadhatná meg akár a saját aláírt nyilatkozatát is. Ennek eredményessége azonban nem biztos, a bizonyítás ugyanis nem egyszerű.
VI/2. Melyek felmondás (korábbi megnevezése: rendes felmondás) szabályai?
Szemben a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésével, itt nem egy kétoldalú megállapodásról, hanem egy egyoldalú nyilatkozatról beszélhetünk. A felmondás lehetősége nyitva áll mind a munkáltató, mind a munkavállaló előtt. Fontos, hogy csak írásban lehet felmondani. Itt szeretném hangsúlyozni, hogy főszabály szerint, az SMS-ben, e-mailben történő felmondás nem minősül írásbeli felmondásnak. Amennyiben a felmondás indokoláshoz kötött, az indokolásbon a tényleges oknak világosan ki kell derülnie. Ha e tekintetben a felek között vita merülne fel, a felmondás okának valóságát és okszerűségét az indokolásra kötelezett félnek kell bizonyítania a bíróság előtt.
A munkáltató felmondását köteles megindokolni, a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.
A munkavállalónak csak a határozott idejű munkaviszony felmondását kell indokolnia, ebben az esetben csak olyan okra hivatkozhat, amely számárára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi, vagy körülményeire tekintettel, aránytalan sérelemmel járna.
Felmondás eseten a felmondás közlése és a munkaviszony megszűnése között el kell telni egy bizonyos időtartamnak, ez a felmondási idő. A felmondási idő tartama alapesetben 30 nap, amely az adott munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött időtartammal arányosan emelkedik.
VI/3. Mikor kerülhet szóba az azonnali hatályú felmondás (korábbi megnevezésén: rendkívüli felmondás)?
Szemben a felmondással, ebben az esetben a munkaviszony az azonnali hatályú felmondás közlésével megszűnik, nincs felmondási idő. Az azonnali hatályú felmondás egyértelműen büntető jellegű intézkedés, kizárólag írásban érvényes, és mindig, mindkét félnek indokolnia kell.
Az azonnali hatályú felmondás indokaként csak egy rendkívül súlyos okot lehet megjelölni:
- a másik fél a munkaviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi
- a másik fél olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi
Nagyon fontos, hogy az azonnali hatályú felmondás határidőhöz kötött. Főszabály szerint, az okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül tehető meg.
Mire figyeljen?
Biztos vagyok abban, hogy bármelyik tapasztalt munkajogi ügyvéd hosszan tudna írni például a felmondási idő részletes szabályai, a felmondással kapcsolatos tilalmi idő, a végkielégítés témaköréről, különös tekintettel a munkaügyi per kérdéseiről. Itt csupán egyetlen az alábbi rendkívül fontos körülményekre szeretném felhívni a figyelmet:
- a munkajogban rendkívül fontos a határidők betartása, emiatt mindenkinek azt javaslom, hogy amennyiben bármilyen munkajogi problémája van, mielőtt bármilyen nyilatkozat tesz, bármit aláír – ha teheti – a lehető legrövidebb időn belül vegye igénybe egy munkajogász, munkaügyi ügyvéd segítségét
- korábban már utaltam rá, de ismételten szeretném hangsúlyozni: a munkajog olyan terület, ahol egy rendkívül apró hiba is jogellenességhez és ezzel összefüggésben nagyon komoly jogkövetkezményekhez vezethet
VII. Miben tud segíteni egy munkajogász, munkaügyi, munkajogi ügyvéd?
Mindezekre tekintettel:
- a munkáltató a munkajogász közreműködésétől joggal várja el azt, hogy intézkedésével kapcsolatban minden hibát kizárjon
- ezzel szemben, ha a munkavállaló kéri egy munkajogász segítségét, azt várja el tőle, hogy a munkajogi ügyvéd megtalálja azt az egyetlen egy hibát a munkáltatói intézkedésben, amely miatt az egész jogellenessé válik.
Mit foglal magában a munkavállaló, a munkáltató részére nyújtott – a foglalkoztatási jogviszonyokkal összefüggő – munkajogi ügyvédi szolgáltatás?
- a munkaszerződések, kinevezések és valamennyi egyéb munkaviszonnyal összefüggő okirat átvizsgálását, véleményezését, és megszerkesztését
- egy adott munkahelyen megvalósuló munkajogi gyakorlat megvalósulásának felülvizsgálatát
- egy adott munkáltató intézkedés jogszerűségének munkajogi vizsgálatát
- a munkáltató intézkedésével szemben, a munkavállaló részéről megvalósítható cselekvési lehetőségek ismertetését
- a munkavállaló tevékenységével, magatartásával, nyilatkozatával összefüggő jogi álláspont kialakítását
- a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás jogszerűségének vizsgálatát
- az eltérő munkakörben (átirányítás)
- más munkavégzési helyen (kiküldetés)
- más munkáltatónál történő munkakörben történő foglalkoztatás esetén (kirendelés)
- a munkabér megállapításával, a fizetés szabályszerűségével kapcsolatos munkajogi véleményezést
- az egyes pótlékokkal (éjszakai, délutáni, hétvégi) összefüggő munkaügyí ügyvédi tanácsadást
- a szabadság kiadásával kapcsolatos gyakorlat és munkáltatói intézkedés munkajogi felülvizsgálatát
- a munkaviszonnyal összefüggésben keletkező kár megtérítésével összefüggő szabályok ismertetését, különösképp
- a munkáltató kártérítési felelőssége
- és munkavállaló által okozott károkkal összefüggésben
- a munkaviszony megszűnésekor és megszüntetésekor (felmondás, felmentés, lemondás) szükségessé váló iratok szakszerű megszerkesztését
- a másik fél felmondása esetén annak jogszerűségi vizsgálatát
- munkaügyi jogvita, munkaügyi per esetén az munkajogi ügyvédi képviseletét a másik féllel szemben
- teljes körű munkaügyi jogi képviseletet a Munkaügyi Bíróság előtt.
VIII. Munkaügyi és munkajogi ügyekben együttműködő ügyvéd:
A munkajoggal összefüggő ügyekkel kapcsolatos jogi tanácsadással, okiratszerkesztéssel, és munkajogi ügyvédi képviselettel kapcsolatban a megbízási díjról a „DÍJSZABÁS” menüpontban kaphat tájékoztatást. Hívjon!
További információkért kérem, tekintse meg a Facebook, az Instagram, a Twitter, és a Youtube és a Blogger csatornákat, valamint a TikTok, a Flickr, a Pinterest, a MySpace, a Xing és a LinkedIn, a Delicious, a Digg, a Flickr, a TumbIr, a Foursquare, és a StumbleUpon oldalakat.
A Budapesti Ügyvédi Kamara honlapján túl Rám vonatkozó információkat találhat még a Jogi Fórum, az Ugyvednet, a Közelben.hu, az Ugyvedponthu, az Ügyvédlista.hu, továbbá a Munkajog.lap.hu nevű weboldalakon és a Google térképen is.
You must be logged in to post a comment.